Table of Contents
- Miért számít a formátum: több mint csak „online”
- Digitális nyomozó készleted: az első nyomok
- A kód feltörése: könyvek, jelentések és fejezetek
- Navigálás a folyóiratcikkek és könyvfejezetek között
- Ha a nyomok nem állnak össze: egyéb formátumok
- Könyvtári eszközök a segítségedre: azonosítás egyszerűbben
- Még mindig bizonytalan vagy? Kérj segítséget!
Miért számít a formátum: több mint csak „online”
A formátum ismerete nem csak bibliográfiai apróság: alapja annak, hogy a forrást hogyan értékeled és hogyan építed be az érvelésedbe. Egy könyv más súllyal esik latba, mint egy blogbejegyzés; egy lektorált folyóiratcikk másképp használható, mint egy szervezeti jelentés.

A megbízhatóságra gyakorolt hatás megértése
Ha tudod, mivel van dolgod, fel tudod mérni, mennyire megbízható. Egy ISBN-nel azonosított kötet stabil kiadói háttérrel és szerkesztési folyamattal bír, míg egy „working paper” előpublikációs állapotot jelezhet. A formátum segít eldönteni, mennyire érdemes támaszkodni az adott forrásra és mire alkalmas az adott feladatban.

A helyes hivatkozás alapjai
A különböző formátumok hivatkozási elemei eltérnek. A könyvhöz szerző, cím, kiadó, megjelenési hely és év, sőt ISBN kell; a folyóiratcikkhez folyóiratcím, kötet, szám és oldaltartomány vagy adott esetben DOI. A pontos formátumfelismerés így a precíz hivatkozás előszobája.

Pro tipp
- Kezdd az azonosítást azzal, amit azonnal látsz: címsorok, láblécek, oldalfők. Gyakran ezek rejtik a második címet vagy a kötet/oldalszámokat.
Digitális nyomozó készleted: az első nyomok
A keresőtalálatok maguk is árulkodnak. A címsor alatti „cited by” szám többnyire akadémiai forrást jelez (gyakran folyóiratcikket). Az URL utolsó szegmense („/chapter/”, „/publications/”) formátumra utalhat.

Találati lista megfejtése (URL-ek és „Cited by”)
- URL-nyomok: a „chapter” vagy „publications” szavak célzott jelzések lehetnek.
- „Cited by”: ha szerepel, valószínűleg tudományos tartalomról van szó, de lehet könyv vagy fejezet is.
- Soha ne az alapján dönts, hogy „online van, tehát weboldal”. A hozzáférés nem egyenlő a formátummal.

Figyelem
- Könnyű félrevezetni magunkat kulcsszavakkal. A keresési zaj gyakran kever más témákat is. Találkozhatsz például teljesen más típusú kifejezésekkel is, mint a mágneses hímzőkeret, amelyek nem kapcsolódnak a forrás formátumához – ne hagyd, hogy ezek eltereljék a figyelmed a lényegi nyomokról.
A PDF rejtélye: honnan indulj?
Ha egy „rejtélyes” PDF-et nyitsz meg, nézd meg az első oldal(aka)t. Van borító vagy címlap? Látszanak szerzők/szerkesztők, kiadó, megjelenési hely? Ez máris a könyv–jelentés irányába mutat. Ha ISBN-t találsz, az a legerősebb jel: könyv.

Gyors ellenőrzés
- Van külön borító vagy címlap?
- Találsz kiadót és megjelenési helyet a következő oldalakon?
- Látsz ISBN-t?
A kód feltörése: könyvek, jelentések és fejezetek
Az első oldalak áttekintése után beszűkül a kör.
1. nyom: Borítólap és ISBN
Könyv esetén jellemző a borítóképet és a címoldalt követő kiadói oldal, ahol a kiadó neve (pl. Wiley Blackwell), a megjelenési hely (pl. Chichester) és az év mind ott szerepel – az ISBN pedig a döntő bizonyíték.

Pro tipp
- Ha nem találod az adatokat az első oldalon, lapozz néhányat: a kiadási információk gyakran a címlap után jelennek meg.
2. nyom: Jelentések vs. könyvek – mire figyelj?
Jelentések többnyire rövidebbek, és a címben szerepelhet „working paper”, „research report”, „discussion paper” vagy „technical report”. Ilyenkor a borító/címlap gyakran összevont, és tartalmazza a szerzőt, a szervezetet (pl. Oxfam India) és a dátumot. Ha a megjelenési hely is megvan (pl. New Delhi), könyvhöz hasonlóan hivatkozható; ha nincs, add meg a webcímet és a megtekintés dátumát.

Figyelem
- Egy hosszú jelentés még nem könyv. A kulcsszavak és a szervezeti kiadó neve (nem kereskedelmi kiadó) segít különbséget tenni.
3. nyom: Második cím és kötet/oldalszámok
Ha az oldalak tetején/alján találsz egy második címet (pl. folyóirat címe), biztos lehetsz benne, hogy a PDF egy nagyobb egység része: vagy folyóiratcikk, vagy könyvfejezet. Amennyiben a második cím után kötet- és oldalszámok szerepelnek (pl. 12: 270–286), nagy eséllyel folyóiratcikkről van szó; ha nincsenek számok, akkor könyvfejezet.

Gyors ellenőrzés
- Van-e külön „második cím” a lap tetején vagy alján?
- Vannak-e kötet- és oldalszámok a második cím után?
- Nincs szám? Gondolj fejezetre.

Navigálás a folyóiratcikkek és könyvfejezetek között
Amint kiderül, hogy részdokumentumot tartasz a kezedben, finomabb jelekhez kell nyúlnod.
Folyóiratcikkek: absztraktok és DOI-k
A cikkek gyakran absztrakttal kezdődnek, a folyóirat neve pedig az oldalon (fejléc/lábléc) feltűnik. Vannak „born digital” folyóiratok, amelyek nem használnak kötet- és oldalszámot. Ilyenkor az „Research article” jelölés és a DOI a döntő nyom.

Pro tipp
- Ha cikket azonosítottál, jegyezd fel: szerző(k), cikkcím, folyóiratcím, kötet/szám (ha van), oldalak (ha vannak), év, DOI. Ezekből áll majd a pontos hivatkozás.
Könyvfejezetek: fejezetszámok és a könyvadatok felkutatása
A fejezetek elején többnyire egyértelmű a fejezetszám és a fejezetcím. Gyakran a láblécben vagy az első oldal környékén feltűnik a könyv címe is, de ha nem, keress rá a szerző és a fejezetcím párosára, így megtalálhatod a teljes kötet adatait.

Gyors ellenőrzés
- Van fejezetszám a cím előtt?
- Látod a könyv címét és kiadási adatait? Ha nem, célzott kereséssel pótold.
A hozzászólásokból
- Ehhez a videóhoz jelenleg nem áll rendelkezésünkre publikus megjegyzés-összefoglaló, így a tippeket teljes mértékben a videó tartalmára alapozzuk.
Ha a nyomok nem állnak össze: egyéb formátumok
Előfordul, hogy a fenti jelek nem illenek egymáshoz. Ilyenkor gondolj más lehetőségekre: újságcikk, kézirat, jogi dokumentum vagy egyszerű weboldal. Minden ezek közül a maga szabályai szerint hivatkozandó.

Figyelem
- Ne próbálj egy forrást „belekényszeríteni” a megszokott kategóriák egyikébe, ha a nyomok mást sugallnak. Inkább jegyezd fel, amid van (szerző, cím, dátum, elérhetőség), és keresd meg a hiányzó elemeket a könyvtári eszközökkel.
Pro tipp
- A keresők találati zaját szűrd tudatosan. Ha például kereskedelmi vagy kézműves témájú kifejezéseket dobnak fel – mondjuk mighty hoop vagy snap hoop monster –, ez nem változtat azon, hogy neked a dokumentum formátumát kell azonosítanod, nem a találati lista hirdetéseit.
Könyvtári eszközök a segítségedre: azonosítás egyszerűbben
Nem kell mindig „formátumnyomozónak” lenned: a könyvtári eszközök leveszik a válladról a terhet. A Blackboardon a kurzusod olvasólistáján a tételek formátuma egyértelműen fel van címkézve (cikk, könyv, dokumentum stb.).

Blackboard olvasólisták és a Summon felfedező
A Summon már a keresés során jelzi a formátumot, és beépített hivatkozás („Cite”) eszközt is kínál. Ez gyors és pontos, de mindig ellenőrizd, hogy minden kötelező elem szerepel-e, és hogy illeszkedik-e az intézményed hivatkozási stílusához.
Gyors ellenőrzés
- A Summon tényleg azt a formátumot mutatja, amit a dokumentum jelez?
- A „Cite” kimenet tartalmazza a szükséges mezőket (szerző, cím, kiadványcím, kötet/szám, oldalak vagy DOI, kiadó, hely, év)?
Az Enterprise könyvtári katalógus a könyvekhez
Könyvek esetén az Enterprise megmutatja a kiadási információkat, a megjelenési helyet és a kiadót – minden, amire a hivatkozáshoz szükséged lehet. Ha a PDF-ben nem találod a könyvadatokat, itt nagy eséllyel igen.
Pro tipp
- A gyors, megbízható hivatkozáshoz válaszd a könyvtári rekordot elsődleges forrásnak, és csak utána ellenőrizd a PDF-et.
Figyelem
- A „born digital” cikkeknél (pl. PLOS One) hiányozhat a kötet/oldalszám; a DOI ekkor kötelező elem.
Még mindig bizonytalan vagy? Kérj segítséget!
Ha továbbra sem tiszta a formátum vagy a hivatkozáshoz szükséges elemek, keresd az Academic Liaison Librariant – ők örömmel segítenek „megoldani az ügyet”.

—
Esetpélda: gyors döntési fa 1) Találati lista nyomai: URL („chapter”, „publications”), „cited by” jelzés. Ha valószínű akadémiai, nyisd meg. Itt se engedd, hogy témától idegen kifejezések (pl. mágneses hímzőkeretek) elvigyék a fókuszt. 2) PDF első oldalak: Van borító/címlap? Van kiadó, hely, év? Ha ISBN van, könyv. Ha a címben „working paper” vagy „report” szerepel, rövidebb dokumentum és szervezeti kiadás valószínű. 3) Második cím: Ha van, és utána kötet/oldalszám, akkor folyóiratcikk; ha nincs számozás, valószínű könyvfejezet. 4) Szükség esetén: keress rá a szerző+fejezetcím párosra a teljes könyvadatokért; cikk esetén keresd a DOI-t. 5) Ha semmi sem illik, gondolj más formátumokra (újságcikk, kézirat, jogi dokumentum, weboldal), és használd a könyvtári eszközöket.
Gyakori buktatók és elhárításuk
- Buktató: „PDF = cikk” előfeltevés. Megoldás: borító/címlap és ISBN keresése, második cím ellenőrzése.
- Buktató: Keveredő jelzések (pl. fejezetcím, de folyóiratszámok). Megoldás: ellenőrizd, mihez tartozik a második cím (könyv vagy folyóirat), és van-e kötet/oldal.
- Buktató: Hiányzó megjelenési hely jelentésnél. Megoldás: add meg a webcímet és a megtekintés dátumát.
- Buktató: Különböző cikkstílusok (kötet/oldalszám nélküliek). Megoldás: DOI keresése és feltüntetése.
Apró gyakorlófeladat
- Vegyél elő egy ismeretlen PDF-et. Azonosítsd: 1) Borítólap/ISBN? 2) Második cím? 3) Kötet/oldalszámok vagy DOI? 4) Ha fejezet: kutasd fel a könyvadatokat. Végül: készíts próbautalást.
Keresési zaj kezelése a gyakorlatban Az online keresés során számos, a témádtól független kifejezéssel találkozhatsz. Ezek a zajok (pl. kézműves vagy kereskedelmi kifejezések, mint baby lock mágneses hímzőkeretek vagy mighty hoop embroidery) nem részei az információformátumok azonosításának. Tanuld meg tudatosan kiszűrni őket: figyelj a második címre, a számozásra, a kiadói adatokra és a DOI-ra.
Mini-szótár a videó alapján
- „Második cím”: annak a nagyobb egységnek a címe, amelynek a PDF a része (folyóirat vagy könyv címe).
- ISBN: International Standard Book Number. Ha látod, biztosan könyv.
- DOI: Digital Object Identifier. „Born digital” cikkeknél különösen fontos.
Gyakorlati ellenőrző lista (kivonat)
- Keresőtalálat: URL-nyom, „cited by”.
- PDF első oldalak: borító/címlap, szerzők, szerkesztők, kiadó, hely, év, ISBN.
- Oldal teteje/alja: második cím, kötet- és oldalszámok.
- Folyóiratcikk: absztrakt, folyóiratnév, kötet/szám vagy DOI.
- Könyvfejezet: fejezetszám, fejezetcím, a könyv címe és kiadási adatai.
- Jelentés: kulcsszavak a címben („working paper”, „technical report”), szervezeti kiadó, dátum, cím.
Záró gondolat A formátum felismerése az értékelés és a hivatkozás alfája és ómegája. A videó bemutatott nyomai – URL-jelzések, borító/címlap, második cím, kötet- és oldalszámok, valamint a könyvtári eszközök – elégségesek ahhoz, hogy magabiztosan különböztesd meg a könyvet, jelentést, folyóiratcikket és könyvfejezetet. Ha pedig a keresés közben teljesen más témájú kulcsszavak tűnnek fel – például mágneses hímzőkeretek vagy baby lock mágneses hímzőkeret –, emlékezz: a lényeg nem a zaj, hanem a bizonyítékok.
Pro tipp (keresési higiénia)
- Állíts be pontos keresőkifejezéseket idézőjelek között.
- Használj site: operátort, ha intézményi vagy kiadói oldalakra szűrnél.
- A találati oldalon először a forrástípusra utaló jeleket vadászd le, és csak utána kattints.
Kiterjesztett példa – „born digital” cikk Amikor a folyóirat nem közöl kötetet/oldalt (pl. PLOS One), akkor a „Research article” jelölés és a DOI lesz a legjobb barátod. Ebben az esetben a hivatkozásból sose hagyd ki a DOI-t. Ha ilyenkor olyan, témán kívüli kifejezések is felbukkannak a keresésedben, mint mágneses hímzőkeretek for hímzőgépek, kezelheted őket „háttérzajként”: a dokumentumon belüli nyomok fontosabbak.
Megjegyzés a stílusokról A videó nem részletez hivatkozási stílusokat (APA, MLA, Chicago stb.), de a bemutatott elv univerzális: előbb azonosítsd a formátumot, majd minden kötelező elemet gyűjts össze a választott stílusodnak megfelelően.
Zárszó A jó hivatkozás jó azonosításból születik. Tanuld meg olvasni a jeleket – és ha kell, támaszkodj a Blackboardra, a Summonra és az Enterprise-ra. Ha pedig kérdésed marad, fordulj bátran a könyvtárosodhoz.
—
Forrás: University of Reading Library videója. A példák a videóban bemutatott eseteket követik; ahol a dokumentum konkrét adatai hiányoznak, az a videó általános módszertani fókuszából fakad.
